Az érzelmi biztonságban élő gyermek képes a figyelem összpontosítására, elegendő késztetést és energiát érez magába ahhoz, hogy képességeit a legteljesebben kibontakoztassa. Ha azonban kimeríti a szorongás és a bánat, vagy egyszerűen úgy érzi, hogy őt nem szeretik, akkor a figyelme lanyhul, szétszórt lesz és a teherbírása is csökken. Emiatt nehezen tud megbirkózni feladataival, a tanulást fárasztónak és érdektelennek tartja. Egyre inkább magára és a belső érzelmi szükségleteire figyel, ami tovább gyengíti a tanulási képességét. Mindez nyilvánvalóbbá válik akkor, amikor egy nehezebb feladattal, kihívással találja szemben magát. Ilyen szorongás figyelhető meg például a felső tagozatba lépéskor. Itt nem csak a sok újdonság, a tananyag tartalma, illetve az új tanulási módszerek azok, amik a gyereket kizökkenti. Itt már a konkrét tényszerű tanulásról áttérnek az elvont gondolkodás színterére. Ekkor más az elvárás, a konkrét ismeretszerzésről át kell állniuk az absztrakt gondolkodásra. Ezt nem minden gyermek képes zökkenőmentesen meglépni. Akinek ez nem megy simán, sikertelennek, kissebbrendűnek érzi magát, hiszen ő nem érti a feladatot. Jön a kudarcélmény és a „lemaradok” élménye. Sérül önbecsülése, ha nem vesszük időben észre és nem dobunk mentőmellényt, a szorongás elmélyül, a depresszió jelei mutatkozhatnak. Az ilyen helyzetekből leginkább az érzelmi érettség jelenti a kiutat.
Az érzelmi érettségen a szorongás fölötti uralomnak, a stresszen való felülkerekedésnek és az érzelmi egyensúlynak a képességét értjük. A gyermek annál jobban tud tanulni, minél jobban birtokában van ezeknek a képességeknek.

Mit tehetünk? Mivel segíthetjük a gyereket?

A gyermek érzelmi érettségét és a korának megfelelő motivációs szint fenntartását azzal segíthetjük, ha szeretjük őt. A szeretethiányos gyermek hamarabb szorongóvá válik, a stressz hamarabb megjelenik ezeknél a gyerekeknél.

Az érzelmileg nélkülöző, szorongó gyermek legfőbb ismertetőjelei:

• Nehezen vesz fel szemkontaktust
• A kapcsolatteremtése nehézkes (A kortárs és felnőtt is.)

A legegyszerűbb kommunikáció is gondot jelent számára, szorongóvá válik. A belső szorongás és a felgyülemlett feszültség a tanulási képességekben is megjelenik. Ha a gyermek érzelmi szükségletei kielégülnek, akkor lesz képes a tanulásra. A tanulási képességek csökkenésének hátterében meghúzódó stressz, illetve az adott idegrendszer készlet, agyi képességek „hiánya” spirális helyzetet hozhat létre.